Eljött az utolsó
reggel, senkit nem láttam még ennyire fáradtnak. Azon dolgoztunk, hogy minél
előbb leadhassuk az interjúinfókat Lacinak és elindulhassunk hazafelé. Persze az előző nap széjjeldobált
biokölesgolyókat is el kellett tüntetnünk. A reggelizés sem ment egykönnyen a
halálra fagyott macisajttal… De valahogy ez a reggel sem múlhatott el valami
fatális dolog nélkül: Flóri hátramenetben beragadt a sárba és ahogy segítettek
neki kimenni, konkrétan nyakig sárosak lettek egyesek.
Összegezve úgy érzem a
héten rengeteget tanultunk. Fontos volt, hogy ezeket a helyeket szabad szemmel
lássuk, mert ezt lehetetlen csak elképzelni. Az is lényeges, hogy megismerjük a
helyiek véleményét, mert ebből tudunk leginkább építkezni a jövőben. Persze
egyenes arányban mellette pusztultak az agysejtek is. Viszont tanultam
új magyar szavakat, mint a hallódik, felhuzakodik, lángoljék és a hányik és
azt is megtanultam, hogy milyen jó, ha az ember lánya joghurtba ül.