2013. május 16., csütörtök

Csúszós Csütörtök


Eljött az utolsó reggel, senkit nem láttam még ennyire fáradtnak. Azon dolgoztunk, hogy minél előbb leadhassuk az interjúinfókat Lacinak és elindulhassunk hazafelé. Persze az előző nap széjjeldobált biokölesgolyókat is el kellett tüntetnünk. A reggelizés sem ment egykönnyen a halálra fagyott macisajttal… De valahogy ez a reggel sem múlhatott el valami fatális dolog nélkül: Flóri hátramenetben beragadt a sárba és ahogy segítettek neki kimenni, konkrétan nyakig sárosak lettek egyesek.

Összegezve úgy érzem a héten rengeteget tanultunk. Fontos volt, hogy ezeket a helyeket szabad szemmel lássuk, mert ezt lehetetlen csak elképzelni. Az is lényeges, hogy megismerjük a helyiek véleményét, mert ebből tudunk leginkább építkezni a jövőben. Persze egyenes arányban mellette pusztultak az agysejtek is. Viszont tanultam új magyar szavakat, mint a hallódik, felhuzakodik, lángoljék és a hányik és azt is megtanultam, hogy milyen jó, ha az ember lánya joghurtba ül.


2013. május 15., szerda

Sztahanovi Szerda


Ma végre sütött a nap, s egy újabb interjúztató napnak vághattunk neki. Kezdünk egészen belejönni a munkába. 
A délelőtt folyamán ellátogattunk Kányba, Szuhodolánszki Csabához, aki egy helyi állattartó családi gazdaságot vezet. Visszatérve a szállás felé nem tudtunk ellenállni, és betoltunk egy-egy jégkrémet a csapattal. 
Volt pár szabad óránk, úgy gondoltuk körbenézünk a faluban. Sajnos nem sokáig jutottunk, mivel észrevettem, hogy akaratom ellenére közelebbi kapcsolatba kerültem egy Ixodes hexagonus-szal, közismertebb nevén: egy kullanccsal. Csipesze persze senkinek nem volt, így a helyi doki bácsit felkeresve szabadultam meg a vérszívó dögtől. 
Aztán újabb interjúalanynál volt jelenésünk: Miknyóczki László mezőgazdasági vállalkozó mesélt a pályázatairól, valamint egy barátja is jelen volt a beszélgetésen, aki krasznokvajdai kapcsolatokkal rendelkezik az önkormányzatnál és megosztott velünk pár érdekes információt.. Vacsira épp visszaértünk, majd a suliban ma is meghallgattuk egymás beszámolóját. 
Az este eleje az infók bevitelével zajlott, később pedig kiültünk a tűzhöz és az első estéhez hasonlóan énekeltünk és Guszti gitározott mellé. Megbeszéltük a vasárnapi cetlizős dolgokat, illetve a legtöbben próbáltuk 3 szóban összeszedni a megélt dolgainkat, ami úgy ahogy sikerült is. Olyan gyorsan elrepült az idő a tűznél, hogy 3 körül kerültem csak ágyba, bár akadt, aki tovább bírta. Előtte még beszélgettünk, bár legtöbbnek a vége csak hatalmas röhögésbe torkollott. Elég, ha csak egy beszólást említek: A Kft. én vagyok!

2013. május 14., kedd

Kátyúkerülgetős Kedd


A mai reggel szintén nem indult túl jól: túrázni mentünk volna, de az esős időben nem indultunk el gyalog. De legalább aludhattunk sokáig. Random programtervet állítottak össze nekünk: délelőtt az interjúk outputján munkálkodtunk, délután pedig Gagyapátiba mentünk, ahol büféasztalos ebéd fogadott volna minket, de mégse. Az ex-polgármester, Rakaczki József mesélt a falu történetéről és mondott el érdekességeket azokból az időkből, mikor még polgármester volt. 
Ezután körbejártuk a falut és elindultunk Baktakékre a Bio Balls Hungary Kft. üzemébe. Körbevezettek az üzemben és elmeséltek minden egyes működési fázist, hogyan extrudálják a biotermékeket. Mire körbeértünk már nagyon éhesek voltunk, de még elnéztünk Csenyétére. A falu mesébe illő volt több szempontból is: gyönyörű táj tárult a szemünk elé, ugyanakkor a falu maga elképesztően elmaradott. 100% kisebbségi lakossággal, akik kiálltak a romos házaik elé, miközben próbáltuk a kátyúkat kerülgetni a nem létező úton.
„A kátyúkat nem lehet örökbe fogadni?” 
Nem igazán mertünk kiszállni az autóból. Ezek után megnéztünk a leszakadt utat Krasznokvajda és Felsőgagy között, pózoltunk mellette majd pedig tovahaladtunk vacsizni. 
Szerencsére este végre már sikerült eljutni a kocsmába, csaptunk is egy hatalmas bulit és az este folyamán a legtöbben elsajátítottuk a poháralátét-pöccintés művészetét is.

2013. május 13., hétfő

Hétfői Hajtás


Az első interjúkészítő napunk. Mindenki kicsit riadtan állt hozzá, mivel nem nagyon volt részünk még hasonlóban. Nekünk szerencsénk volt, nem kellett hajnali 9-kor kelni az interjúzás miatt. Viszont volt, aki távolabbra, Encsre, Forróra utazott az interjúalanyokhoz.
Sajnos az idő ma sem állt mellénk, esett, fújt és nagyon hideg volt. Az interjús párommal, Kornéllal és Gusztival együtt kerestük fel Vaszily Szilárdot, a kányi polgármestert és Gyurcsó Andrást, egy vállalkozás igazgatóját és egyben a büttösi polgármestert, akiktől rengeteg információt kaptunk a helyi fejlesztések megvalósulásairól és hatásairól.
Visszaérve a szállásra megebédeltünk, és bevártuk a többieket. Elkezdtük gépre vinni az interjúkat, majd átmentünk vacsizni az oviba. A kaja nagyon finom volt, hogy Flórit idézzem: „Három évig kellett várnom, hogy ilyen kaját kapjak.” Aztán újra az iskolában volt jelenésünk, ahol egymásnak is megosztottuk az interjún megszerzett tudást, ki merre járt és kivel készített interjút.
Később tervbe vettük a kocsmázást, de mire odaértünk ismét zárt kapuk fogadtak… úgy éreztük, megfejtettük a vidék elmaradottságának okát. Így ismét maradt a házibuli verzió, bár nagyon jól alakult, az este folyamán még a tűzgyújtás is sikerült a vizes földön. 

2013. május 12., vasárnap

Vánszorgós Vasárnap


A másnap reggeli kelés sokunkat igen megviselt. Bár a napi teendők sokkal inkább.
Délelőtt Kányban voltunk és egy görög katolikus misét hallgattunk végig. A szertartás nagyon érdekes volt, bár kicsit furcsa is, mintha egy más világba csöppentem volna. A mise után az iskola felé vettük az irány, ahol Laci, Pali bácsi és Korompai Attila előadását hallgattuk meg. A legtöbben viszont nagyon éhesek voltak, ezért röpke ebédszünettel szakítottuk meg az előadásokat. A finom ebéd el is készült, de az eleredő eső elég nyomott hangulatot árasztott.
Ezután volt egy kis időnk sziesztázni és kipihenni a fáradalmainkat. Később visszamentünk az iskoláig, ahol egy workshop keretében kiírtuk magunkból a terepgyakorlathoz fűződő gondolatainkat: Mit vársz ettől az egésztől? – Jobb jegyet, Mitől félsz leginkább? – Bettitől, Mivel járulsz hozzá? LADA.
Ezek után Pali bácsi átadta interjús tapasztalatait és végül mi interjúztathattuk a nagyokat – Lacinak például családi lovas-turista motelje volt, a válaszai alapján majdnem el is hittem, hogy ez létezik. Az este megkoronázásaképp akadt, aki letolt egy adag csípős csalamádét – üresen, legtöbben viszont a jól bevált pálinka mellett tették le a voksukat. Sajnos a kocsmát zárva találtuk, így ezt a túrát elnapoltuk.

2013. május 11., szombat

Szombati Szédelgés


4 autóval és több mint 400 lóerővel útnak indult a Konvojunk Budapestről Krasznokvajdára, pontban 13:07-kor. A röpke 3 órás autóút után, mindenki örömmel hörpintette le a vendégváró Máté Béla egy stampedli házi jellegű pálinkáját. A szobák hamar megteltek és nem sok idő kellett hozzá, hogy a vacsi is elkészüljön: babgulyás, bográcsban, Krasznokvajda módra.
Ezek után irányunkat Keresztéte felé vettük, őrületes falunapra, melynek sztárvendége nem más volt, mint szintiboy 2.0. Körbejártuk a falucskát, Nevelős Barna megmutatott mindent: a napórától az iskoláig, szőlőtől- a birspálinkáig. Hatalmas terülj-terülj asztalkámmal fogadott minket, és a nótaszó többünket táncra perdített. Hazaérkezve gyorsan előkerültek a különböző alkohollal ízesített italok, majd Guszti és Ági megérkezése után tüzet raktunk és egyhamar megkerült Guszti gitárja is. Jobbnál jobb dalok következtek, de kihívás volt egy hangnememben tartani ennyi hangot. A nap végét – a következő nap elejét - ki a csűrben, ki az ágyban várta meg.