Mivel író társammal, Crankyvel csak az esti órákban érkeztünk meg Krasznokvajdára, így az addigi aznapi eseményekről csak az esti összefoglalóban tájékozódhattunk.
Az első napon 5 csoportra oszlott a társaság és így, külön-külön indultak felfedezőútra a térségben.
Gusztiék csoportja Keresztétére látogatott, ahol a polgármesterrel beszéltek, majd értékleltárt készítettek, a falugondnok, a falu legöregebb embere, Ede bácsi segítségével. Feltérképezték a falu értékeit, megismerkedtek a helyi érdekességekkel; régen keresztes lovagi erődítmény állt a közelben, amelynek területe ismert, de még sosem voltak ásatások. A közeli tölgyes erdő, szarvasgomba-lelőhely és a források szintén emelhetik a térség turisztikai értékét. Így közösen, térképen összeállítottak egy turistaútvonalat, melyet bejárnak. Állandó lakosság 78fő, az aktív csak 20-25, télen még kevesebb. Optimista, kedves emberek. Falu néhány örege nem szereti a változást. 1 millió adakozás megmentette a falut.
Pali bácsiék csapata, Szászfai roma családokat próbált felkeresni. Szám szerint két családdal sikerült felvenni a kapcsolatot. Elsőként Kiss Zsoltot keresték fel otthonában. A csapat elmondása szerint kedves fogadtatásban volt részük, és számos helyi információra is sikerült szert tenni. A legszembeötlőbb és talán az egyik legfontosabb dolog amit megtudtunk, hogy a községben komoly harcok folynak a munkáért, akár romákról akár nem romákról van szó. Éppen ezért a személyes sikerek sokszor irigykedésbe fulladnak. Ennek kapcsán hallottunk a helyi vegyesbolt esetéről, ami nemrégiben bezárt, pontosan az irigység okából kifolyólag. Természetesen próbálunk utánajárni a dolgoknak, meghallgatni ezt a történetet más szemszögéből is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése